Hazánkban túlképzés van bölcsészekből, elég régóta. Most az a kormány terve, hogy ezen a területen csökkentik a felvehető hallgatók keretszámát, míg az informatika, a műszaki- és a természettudományok területén megduplázzák. Jó elgondolás, hogy olyan szakembereket kellene inkább képezni, akikre szükség van a munkaerőpiacon. De az számomra még mindig rejtély, hogy aki humán beállítottságú, az fog-e csak azért valami egészen mást tanulni, mert azt lehet.
A bölcsészet mellett gazdasági, jogi és társadalomtudományi területre is jóval kevesebb államilag finanszírozott képzési helyet akarnak meghirdetni. Körülbelül 90%-kal csökkenne a felvehető hallgatók száma. Persze költségtérítéses helyek lennének, így ha valaki ki tudja fizetni a tandíjat, nyitva állnak előtte a felsőoktatási intézmények. Azért ebben érzek némi állami bevételnövelést is, hiszen ha valószínűleg ezután is jóval több hallgatót fognak vonzani a humán tudományok, mint a reál szakok.
Mindezt kicsit megbonyolítja, hogy a politikusok között sincs egyetértés, úgyhogy ezek az elképzelések nem esnek egyben a Hoffmann Rózsa által készített legújabb (sokadik) felsőoktatási törvénytervezettel. Így még nem lehet tudni biztosan például azt sem, hogy az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma 10, vagy 40%-kal fog-e csökkenni. És azért egyáltalán nem mindegy – szerintem -, hogy 30 vagy 50 ezer hallgatónak lesz-e helye. És a már említetteket ebbe kell belekalkulálni: szóval nem elég, hogy csökken a helyek száma, még ráadásul át is strukturálják a felsőoktatást, előtérbe helyezve lényegében mindent, ami nem bölcsészképzés.
A másik fontos (és furcsa) újdonság az lenne, hogy a tervek szerint az állam szerződést fog kötni az államilag finanszírozott képzésbe felvételt nyert hallgatókkal. Mert ugye aki itthon tanul az állam pénzén, az lesz szíves nem kivinni külföldre a szaktudását és ott kamatoztatni! Tessék szépen itthon munkát vállalni, mert ugye ez olyan egyszerű. Diplomás munkanélküliség nem, vagy csak elszórva létezi nálunk és a fizetések is elérik az európai átlagot. Ez egyébként igaz is, a diplomás fizetések itthon elérik az átlagos európai minimálbér szintjét! Na de hát, örüljünk, hogy itt élhetünk és dolgozhatunk. Ha dolgozhatunk! Lehet, hogy naiv vagyok, de talán inkább munkahelyeket kellene teremteni, lehet, hogy többre mennénk azzal. És akkor nem akarnák a diplomások pánikszerűen elhagyni süllyedő..., illetve rohamosan fejlődő kis hazánkat. Mondom én mindezt úgy, hogy az állami helyek átstrukturálásának szükségszerűségével egyetértek, annak ellenére is, hogy két bölcsészdiplomával rendelkezem. És persze munkám sincs.
Na de, vissza a szerződéshez. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi is fog szerepelni benne! Hogy ha tanulsz, nem mehetsz külföldre? Vagy csak nyaralni. Talán. Az EU mondjuk pont azért jó, mert szabadon jöhetünk, mehetünk, dolgozhatunk bárhol. De mindegy is, mi, magyarok mindig is különlegesek voltunk. Úgyhogy fogadjuk el, hogy alá kell majd írnunk egy szerződést arról, hogy nem megyünk dolgozni külföldre. Mert jó nekünk itthon. Egyébként az még kérdéses – legalábbis nekem -, hogy ezt vajon ki és milyen módon fogja ellenőrizni. Talán majd létrehoznak egy kivándorlási bizottságot, ahol be kell jelenteni 1 évvel korábban, ha valaki ki akar menni külföldre és le kell tennie a nagyesküt, hogy semmiképpen eszébe nem jut dolgozni, mindenképpen csak nyaralni fog.
Azt hiszem, felesleges találgatni, hiszen jövő hét elejére ígérik, hogy nyilvánosságra hozzák az új felsőoktatási törvény koncepcióját. Meglátjuk. Illetve elolvassuk. Aztán vagy a fejünket fogjuk majd, vagy a hasunkat a nevetéstől. Bár az utóbbi nem túl valószínű. Jó, azért nem vagyok ennyire negatív: lehet, hogy jó lesz az. Végül is olyan régóta húzódik már ez a dolog, annyira alapos munkát végeznek a szakemberek, hogy talán kihozzák belőle a maximumot. Én reménykedem, amíg van miben. Annak meg azért eléggé örülök, hogy már nem vagyok egyetemista. Jelenleg a munkanélküliség egy fokkal jobbnak tűnik.
| < Előző | Következő > |
|---|