Már július 22-én kiderültek a ponthatárok, aztán voltak, akik örültek az eredménynek és voltak, akik nem. Akinek sikerült bejutni valamely felsőoktatási intézménybe, azoknak most kezdődik az igazán nagybetűs élet, na meg a költekezés.

Hiszen, aki főiskolára, egyetemre jár, annak bizony sokba fognak kerülni az elkövetkező évek. Amikor megkezdtem tanulmányaimat Pécsen, számomra nem volt kérdés, hogy kollégiumba szeretnék jelentkezni. De csak szerettem volna. Ugyanis nem kerültem be. A kollégiumi férőhelyek, köztudottan, a szociális körülmények és a lakóhelytől való távolság alapján kerülnek kiosztásra. Anno, én úgy éreztem mindkettőnek megfelelek, ennek ellenére mégsem kerültem be. Első körben.

Tehát senki se csüggedjen, ha esetleg kezdetben visszautasítják férőhely hiányára hivatkozva. Ugyanis ez sokszor csalóka, mint azt, az egyetemi évek alatt megtapasztaltam. Az öt év alatt, négy különböző kollégiumban laktam és nem egy alkalommal fordult elő, hogy egy ágy üresen maradt mellettünk, legalább félévig. És nyilván nem csak a mi esetünkben fordult elő ilyen helyzet. Szóval, ennyit a „telt ház" van kifogásról. Így, akinek elsőre nem sikerül a kollégium, az ne adja fel és nyugodtan pótjelentkezzen, mert garantáltan lesz helye előbb-utóbb, hiszen a szemeszter elején még sok minden képlékeny, a férőhelyeket is beleértve.

A kollégiumainktól ne várj túl sokat! A legtöbb épület komoly renoválásra szorulna, amire vagy lesz pénz vagy nem. Általában 3-4 ágyas szobák vannak kialakítva, de szerencsésebb esetben két ágyassal is találkozhatsz. A luxus tehát, nagy ívben kerüli el a diákszállókat, viszont ezért cserébe egész olcsón tudod megoldani a lakhatást. A koli költségek 9 000-15 000 HUF körül mozognak, attól függően, hogy felújított épületről vagy még a szocreál időszakból ránk maradt objektumról van szó. Egy ideje pedig, eltérő költségekkel kell számolnia annak, aki államilag finanszírozott oktatásban részesül, mint, aki fizetős szakon van. A kollégium egyébként tök jó buli, egy olyan létforma, amely segít ismerkedni, beilleszkedni, egyszóval egy közösséghez tartozni, főleg egy olyan időszakban, mikor hirtelen minden megváltozik körülötted.

Elsős egyetemista koromban, azonban nekem még nem sikerült megtapasztalnom milyen is a „jó kis" koli feeling. A férőhelyek korlátozott száma miatt- ez volt a kifogás- sok egyetemistának -köztük nekem is- albérlet után kellett nézni. Általában a bérelhető, jobb kondíciókkal felvértezett lakások, már augusztus végére elfogynak. Szerencsére nekünk -harmad magammal- sikerült egy egészen szimpatikus lakást kifognunk, Pécsen, az Egyetemváros közelében. Az akkori költségek, négyünkre és évszaktól függően, kb. 15 000-20 000 HUF közötti összeget tettek ki. Azóta, a bérleti díj már némileg emelkedett, de a vidéki városokban még mindig lehet találni 20 -30 ezer forint plusz rezsiért lakást. Azonban, a fővárosban legalább 30-40 százalékkal drágábban lehet albérletet kifogni, mint kis városi kollégái esetében. Legtöbben azért igyekeznek a 25-45 ezer forintos sávon belül mozogni, persze erre rá kell még számolni a rezsit, a közös költséget, és a minimum 2 havi -és akkor örülhetünk- kauciót. És paff. Máris egy  rakás pénzt költöttünk, pedig ezek a költségek nem egy VI. kerületi, belvárosi lakás bérleti díját tükrözik. Mert őszintén, nem gondolom, hogy átlagos anyagi kondíciókkal - már pedig ebből van ma, Magyarországon a legtöbb- rendelkező család, megengedhetne magának egy Duna parti vagy belvárosi lakást. Természetesen, ritkán ki lehet halászni egy-egy jó ajánlatot a hirdetések tengeréből, de többnyire a költségek magasak az ilyen típusú lakásoknál. A tarifa csökkentése érdekében nem ritka, hogy öten-hatan költöznek össze egy nagy alapterületű bérházba, ezáltal megoszlanak a díjak, így a diákok könnyebben tudják fizetni a költségeket. Ez is egy megoldás, de ennyi ember esetében már tudni kell komolyan alkalmazkodni.

Albérlet keresés szempontjából, a diákok számára, legtöbbször a közlekedési perspektívák meghatározóak.  Főleg azoknak, akik vidékről kerülnek Budapestre, hiszen sokan nem ismerik a várost, így szeretnék minél egyszerűbben, minél rövidebb idő alatt megközelíteni az iskolát.  A diákok általában, bútorozott és legalább minimális szinten felszerelt albérleteket keresnek, tehát az ágy, asztal, szekrény mellett gyakori elvárás már a hűtő, mikrohullámú sütő és a mosógép is. Sőt, manapság egyre inkább igénylik televízió helyett, az internet kapcsolatot.

A legszerencsésebbjének, a szülők saját lakást vásárolnak, így nekik nem igazán dilemma, hogy hova, kivel, mennyiért költözhetnek. Bár, az utóbbi időben sokan, a jövőben megtérülő befektetésként is tekintenek a lakásvásárlásra. Főleg, a pár éve beköszöntött válság idején jártak jól azok, akiknek volt annyi tartalékuk illetve vagyonuk, hogy ingatlanba fektessenek. Azt pedig már mindenki maga dönti el, hogy megosztja-e lakását albérlőtársakkal-némi plusz bevétel reményében- vagy élvezi az egyedüllétet és az önállóságot.

< Előző		Következő >