
Az imént csörgött a telefon, és én megörültem, mivel ismeretlen számot jelzett ki a készülék, ilyenről pedig egy rég látott haver szokott hívni a munkahelyéről, hát nagy boldogan felvettem, de bár ne tettem volna...
Egy gépi hang szólt bele a telefonba, hogy hívását mindjárt kapcsoljuk... Ez már gyanús volt, de ha nem az én számlámra megy a dolog, akkor szeretek a végére járni az ilyen eseteknek, ezért megvártam a kezelő jelentkezését, hátha közvéleményt kutatnak.
Köszöntünk. Egy kedves hang volt a vonal túlsó végén, megnyerő, izgatott egy kicsit. Megkérdezte, hogy elmúltam-e 18. Megszoktam ezt is, olyan egérnyi hangú az egész famíliám, hogy az emberek nagy része azt sem tudja belőlünk kihallani, hogy kijártuk már az elemit, azt pedig, hogy felnőttek cincognak így, senki nem gondolja, így kedvesen elárultam, hogy igen. Majd családom borotválkozási szokásairól kezdett el érdeklődni a hölgy, amit viszont már gyanúsnak és intimszféránk megsértésének érzékeltem, ezért kicsit sem kedvesen, de felettébb megrökönyödve rákérdeztem, hogy:
-Akkor Ön most felmérést készít, avagy eladni szeretne nekem valamit?!
Zavarba jött, kizökkentettem. Láthatólag a papíron, dokumentumban, amelyből dolgozott egy darab hasonló kérdés sem szerepelt. Hebegve és habogva mesélte el, hogy ő egy ajándékcsomagot akar nekem küldeni, amiben nemtomhány borotva, meg fej, stb van és nekem csak a postaköltséget kell majd kifizetnem, ami egy ezres lesz. A hangján érződött, hogy roppant kellemetlen neki, hogy rám akar tukmálni valamit, amiben ő sem hisz 100%-ig, és ami nagy valószínűséggel inkább az átverés, címszerzés kategóriájába tartozik, mintsem, hogy tényleges ajándék volna.
Megköszöntem a tájékoztatást és kijelentettem, hogy ajánlata nem érdekel, majd elköszöntünk és letettük a telefont.
Vége is lenne a sztorinak, ha nem velem esett volna meg. Elgondolkoztam. Vajon hogyan sodorta az élet ezt a kellemes hangú, udvarias teremtést oda, hogy elvállalja ezt a munkát? Egyáltalán hogyan jutott el egy cég, azon belül is egy vezető szakember addig, hogy azt mondja az embereinek, hogy márpedig ti most tök ismeretleneket fogtok arról kérdezgetni, hogy vajon milyen módon szőrtelenítenek, s mindezt a magántelefonszámukon. Nem az első eset volt, hogy telefonon akartak eladni valamit, nem is az utolsó, tudom jól. Azzal is tisztában vagyok, hogy a nagy számok törvénye szerint valószínűleg meg is éri ez nekik, de vajon, aki kitalálta ezt a módszert, hogy így zaklattasson másokat nyugodtan tud aludni éjjelente?
Én nem biztos, hogy úgy fogok. Bánt, hogy kérdésemmel leteremtettem egy olyan embert, aki mit sem tehet az egészről, csak gondolom a családja hasát akarja telerakni esténként. Kellemetlen és felesleges az egész történet, mind neki, mind nekem. Hát nincsenek valódibb, emberibb eszközök arra, hogy az ember másik borotvát válasszon a boltban?
2011 április 29
Kiss Andrea